AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA

„Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordókban.”

Augusztus a Gergely naptár nyolcadik hónapja,  31 napos.

A népi kalendárium KISASSZONY HAVÁNAK nevezi.

Illyés Gyula: Csillaghullás

Oda lett hát ez a nyár is.

Rövidül a nap megint.

Hull a csillag – úgy  zuhan le,

Ahogy csüggedt kéz legyint.

Kőasztal, bor, kora este,

Élvezném még idekint,

Csak a sorsa-únta csillag

üt szíven, ahogy legyint,

s leejtődik, hosszú ívben.-

Ki dobta el? És miért?

Abban a nagy legyintésben

Benne az is, hogy: ne kérdd.

AUGUSZTUS 1. VASAS SZENT PÉTER NAPJA

Augusztus első napján Szent Péterre emlékezünk, ugyanis a hagyomány szerint  ezen  napon szabadult ki börtönéből egy angyal segítségével, ahol láncra verve őrizték. Ezért is kapta a Vasas Szent Péter nevet. Péter napja a szőlőtermelőknek /muravidéken/ dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

AUGUSZTUS  2.  A CIGÁNY HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJA

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A CIGÁNY HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJÁnak éjszakáján virrasztással emlékeznek az áldozatokra.

AUGUSZTUS 4. DOMONKOS NAPJA

Domonkos napja időjárásjósló nap. Ha ezen a napon jó az idő, akkor hosszú és hideg télre számíthatunk, ám ha hűvösre fordul, nem kell komoly fagyoktól tartanunk. A mondás szerint:

„Ha Domonkos forró, kemény tél várható. Domonkos napján ha esik, a tél szárazsággal telik.”

AUGUSZTUS  8.  KÖLCSEY FERENC SZÜLETÉSNAPJA  /1790.VIII.8-1838.VIII.23./

Magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy –társaság alapító tagja.

1823-ban írta meg a legnagyobb hatású versét, a HIMNUSZ- t.

Erkel Ferenc zenésítette meg, 1903-tól lett Magyarország hivatalosan, Alkotmányunkba iktatott himnusza.

AUGUSZTUS 10. LŐRINC NAPJA

De ki volt Szent Lőrinc?

A legenda szerint II. Sixtus, a vértanú pápa megbízta, hogy ossza el az egyház kincseit a szegények között, de azt is elmondta, ha így tesz, három nap múlva őt is megölik. Így is történt, elfogása után Lőrincet élve sütötték meg.

A történek úgy szól, humorát még halála előtt sem veszítette el, hiszen az őt kínzóknak azt mondta, hogy egyik oldala már jól megsült, meg kellene fordítani.

 Éppen ezért Lőrinc a tűzzel dolgozók, a tűzoltók és a pékek segítője, illetve az égési sebek gyógyításáért is hozzá kell fohászkodni.

Lőrinc napját a borászok minden évben megtisztelték. Kisétáltak a szőlőhegyre, megnézték a tőkét, és reménykedtek, hogy esni fog az eső.

Ezzel a nappal kapcsolatos népi babona igen ismert:

Augusztus 10-e után már ne együnk dinnyét, mert Lőrinc belepisilt, azaz túlérett, ízetlen a gyümölcs.

Ettől a naptól a fák nem fejlődnek tovább az adott évben.

A Lőrinc-napi esőt  jó előjelnek tartották a gyümölcsterméssel, illetve a borral kapcsolatban, viszont a népi megfigyelés szerint a sárgadinnyét tönkre teszi.

„Lőrinc napja, ha szép, Sok a gyümölcs, és ép.”

„Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe.”

Ha pedig Lőrinc napon szép az idő, az szép , napfényes őszt jövendöl.

Az augusztusi csillaghullást az angolok Lőrinc könnyeinek hívják.

AUGUSZTUS 12.   NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI NAP

1999 decemberében az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának azt a javaslatát, hogy augusztus 12. legyen NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI NAP. Az ENSZ szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritásra mindenütt: a családban, a közösségekben, a nemzet egészében.

AUGUSZTUS 13.  A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL NAPJA 1849-BEN

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó tragikus eseménye:

1849. augusztus 13-án az ekkorra már teljhatalommal felruházott Görgei Artúr 

-  Kossuth Lajos augusztus 11-én lemondott a kormányzó elnöki tisztségről is – Világosnál letette a fegyvert  Rüdiger orosz tábornok előtt, jelezve ezzel azt is, hogy nem ad fel semmit a forradalom és szabadságharc eszméiből.

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

A keresztényvilág egyik legnagyobb és legősibb ünnepe. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Szent István királyunk több ezer évvel ezelőtt halálos ágyán az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Országszerte búcsújárásokat tartanak ilyenkor.

Leghíresebb Mária énekünk a körmenetekben is gyakran hallható:

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

Magyarországról, Édes Hazánkról,

Ne feledkezzél  el szegény magyarokról.”

Vannak vidékek, ahol a hagyomány szerint dologtiltó nap volt: nem szabad begyújtani a kemencébe, kenyeret sütni, sőt főzni sem, a mert a tűz kiszökik a tűzhelyből, és meggyújtja a házat. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen.  Nagyboldogasszony napján szokták az összegyűjtött gyógynövényeket megszentelni, és a betegeket körbefüstölni velük, ha tűzre dobják a  füveket  az véd a vihar ellen. Mágikus gyógyító, tisztító erőt tulajdonítottak ennek a rituálénak.  Az asszonyoknak e naptól nem szabad nyílt vízben fürödniük, illetve nem ajánlatos kezet és lábat mosni augusztus 15-én, mivel megfájdulhatnak végtagjaik.

Ha augusztus 15-én jó idő van, akkor gazdag gyümölcstermésre számíthatunk, jó szőlő vagy szilvatermést jelentett, a boros gazdáknak is bőven lesz mit szüretelniük. Néhol még keresztet is vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.

A két Boldogasszony közötti időszak, azaz augusztus 15-i  Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i  Kisboldogasszony között időszak a két  Boldogasszony közének nevezték, és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

 AUGUSZTUS 18. – EURÓPA NAP MAGYARORSZÁGON

1989. augusztus 19-én az Ellenzéki  Kerekasztal  pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével. Erre az eseményre emlékezünk az EURÓPA NAP elnevezésű találkozóval, amit 1990 óta minden évben augusztus 18-án rendeznek meg az osztrák határ közelében.

ILONA HAPJA

A népi regula szerint ezen a napon tilos begyújtani a kemencét és kenyeret sütni, az asszonyoknak pedig a –Nagyboldogasszony napjához hasonlóan- ekkor sem szabad dolgozni.

AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK ÜNNEPE

Államalapító Szent István királyunk ünnepe. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adnak az aratás sikeres befejezésekor. 

AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE. A háziasszonyok már  a  friss búzából  őrölt lisztből készítették el a kenyeret. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték.

Időjárásjósló nap:  ha szép idő van, még negyven napig élvezhetjük a meleget, ám ha rosszra fordul az időjárás, negyven napon át rossz idő lesz. Azért fontos, hogy jó legyen az idő, mert akkor sok lesz a szüretelni való a szőlőtőkéken és a gyümölcsfákon.

AUGUSZTUS
Új búzából sül a kenyér,
hú, de finom, ropogós,
nyárbúcsúra készülődnek
az iskolás nebulók.
Augusztusi meleg napok
odébb viszik a nyarat,
de a sok szép, kedves emlék
még sokáig megmarad.  /K.László Szilvia verse/

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Ősz első napjának tartják ekkor vége a kánikulának,  a gólyák is  útra kelnek. A házakban takarítanak és szellőztetnek, felkészülnek a hidegebb időjárásra, megtisztító rituálé ez. Úgy tartják, hogy,a Bertalan-napon köpült vajnak gyógyító és szépítő hatása van. Ha esik az eső, jó lesz a káposztatermés.  Nem ritka ilyenkor a jégeső, ekkor azt mondják, Bertalan megrázta szakállát. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek, ezért elűzésükről madárijesztővel gondoskodni kell.

1521-ben török kézre került Nádorfehérvár, megnyílt az út Magyarország

belsejébe.  1526 tavaszán indult el újra seregei élén I. Szulejmán az ország

felé. A magyar sereg  két fővezérét Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt,  a királyi haditanács 1529. VII. 2.-n nevezte ki.

Tomori a Drávánál akarta feltartóztatni a törököket, a haditanács viszont a mohácsi síkot választotta a csata színhelyéül.

1529. augusztus 29-én 25 ezer főnyi magyar sereg állt szemben a közelgő 60 ezres, jól szervezett török sereggel. Szeged közelében várakozott

Szapolyai János 25 ezres sereggel, mivel II. Lajos magyar király és a haditanács attól tartott, hogy fősereg támadásával egy időben a törökök délkelet felől is megtámadják Magyarországot.

A csata augusztus 29-én délután 3 és 4 óra között kezdődött, és alig kétórás csatában elesett II. Lajos király, a két fővezér , valamint számos magyar főrend és egyházi méltóság is. A mohácsi síkon a magyar had katasztrófális vereséget szenvedett a törököktől.

A vesztett csata utáni csapások sok tekintetben évszázadokra meghatározták az ország sorsát, a mohácsi vész a független

magyar királyság pusztulásának és az ország hanyatlásának szimbólumává vált.

/Than Mór festménye/